Remélem, napsütéses reggellel ébredtek a világ urai.  Bevitte a csinos titkárnő a kv-t szép szavak kíséretében. Kinéztek irodájuk ablakán, s gyönyörködtek a fák lombkoronájának összetettségében s mosoly suhant át arcukon az utcán szaladó kisgyerek láttán.  Ők is voltak gyerekek. Arra gondolnak, milyen jó volt odabújni a mama ölelésébe, beszívni finom illatát, a papa elismerő simogatásának melegét érezni a váll tájékon. S volt az a különös barát, aki annyira szeretett a természetben lenni. Milyen jó volt ülni a misén. Milyen jó volt rúgni a bőrt a társakkal. -Hogy megérdemelné minden gyerek.