Egyre többet beszélek magamban. Néha azt gondolom, hogy Jézussal, Szűz Máriával, egy virággal, vagy csak úgy a falnak. Motyogok, mint egy öregasszony. De semmi baj, nézd csak a drágakövet a lótusz közepében. Örülök, hogy gyerekeim szeretnek iskolába járni. Hogy mosolyognak minden nap a tanító nénik. Tegnap nagyon szédültem. Azt hittem, a nyugtató elhagyása miatt. Aztán feltettem a másik szemüvegemet és elmúlt. Sokszor fel kell tenni csak képletesen egy másik szemüveget. Van, akinek sajnos fizikálisan is. De örülök, hogy látok egyáltalán. Néha buddhista szerzetesnek látom magam, amint a távoli hegyről szemlélődve mosolygok le a völgybe kicsinyes, szorongó életünket nézne. De minden rendben van. Minden teljesen természetes. Nehéz korszakok lenyomatai vagyunk. Vannak ennél sokkal-sokkal nehezebb sorsok is. Tegnap bőgtem a Kincskereső ködmönön.
Felnőtt tartalom!
Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 éves
Ha felnőtt vagy, és szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot.
A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.
A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.