Az egyetlen barátom is cserben hagyott. A férjem.Nem akarok olyan lenni, mint anyám, hogy a gyerekeim lesznek a barátnőim, akiknek arról panaszkodom, milyen rossz a párkapcsolatom. Ez csak felnőttekre tartozik. A saját korosztályomra, vagy még idősebbekre. Egyedül vagyok, mint a kisujjam. Nincs, akinek a vállára ráhajthatnám a fejem, hogy nehéz.