Tegnap két deci bor és egy muslincákkal teli feles. Just for fun, egyébként semmi okom nem volt rá, csak az ingerszegény környezet.  Irtó nagy rendetlenség van már megint, pedig mostanában elég jól kontrollálom az elalvásomat és  mosogatni is újra szeretek.....csak a ruhák néha eluralkodnak rajtam.  Majd megideologizálom a szekrényből kiömlő, mindenhonnan kapott rongyokat is. De basszus kabát az még, amelyiknek nem működik a zippzára-hát, nem hiszem.....  Érdekes, egy héttel azután lett a Tesco-nak használtruhagyűjtő konténere, mint mikor megemlítettem a vevőszolgálatnál. Tesco, édes, ott nem szólnak, ha zabálok vásárlás közben. De már a gyerek is rámszól, ha elsumákolnék egy fánkot. Tényleg csúnya dolog, nem szabad, nem szabad:)   Hála a sok zabálásnak, most már biztosan jóval ötven kiló fölött lehetek, egy ideje nem tudom nyomonkövetni, mert a gyerekek úgy eltekerték a mérleget, hogy nem tudom visszaállítani.  Ma nem fogok inni. Ma rendet fogok tenni. Igen, félek, hogy  elhagy a férjem. Félek, hogy pont ma toppan be a védőnő. Tegnap jött haza a kórházból a harmadik babájával egy roma csaj, mostanában szigorúbb védőnői ellenőrzés várható.  Bár mostanában be sem jön, csak átad egy zsák ruhát. Mert olyan topisan járatom a gyerekeket. Anyám múltkor megdicsért, hogy ez már mostanában nem így van. A héten is tervezek kiskabátot és esernyőt venni nekik. Újat.  Meg negyedórán keresztül vadásztam két pár páros zoknira.  Ezért megint majdnem elkéstünk. Még korábban is kell kelni, egyre több ruhadarab kell, egyre több előkészület a romló időjárás miatt. Love, smile mindenki felé, ha nem köszönnek, az nem nekem szól, a megjegyzések is csak mások poklának kivetülései. Csernus, úgy hallottam, megint nem vagy szingli.  Elszomorít.