Anyám nem bízik benne , hogy valaha is megállnám a helyem a munka világában és lesznek barátaim, de a gyerekeket szerinte nagyon szépen nevelem. Anyósom szerint meg a gyerekeim fognak elzülleni.  Férjem kilenc évig játszatta velem az áldozat szerepét; de én bízom magamban. Bízom, mint egy kómában fekvő gyerek édesanyja a felébredésben, bízom, mint a virág, hogy ki fog sütni a nap és bízom, mint Jézus, hogy minden bárányát szereti. Durva, hogy épp egy karataedző mondta rólam zárt ajtók mögött, hogy én nem vagyok semmire képes, max. kávét főzni. Aztán neki ment gallyra két házassága is, szóval.....Mostohaanyám is próbálkozik folyton a megszégyenítésemmel, múltkor, a családi asztalnál ordítozott velem, hogy szégyen, hogy még mindig nem sütök.  Mégis ő volt diliházban, pedig micsoda remek hobbija van.  Tudom már, hogy gyerekkorban rontják el az embert a szülők a saját félelmeikkel, hogy "neked úgysem fog sikerülni", vagy tudatalatt, hogy "nehogy már többre vigyed nálam".  Valamit tudok én is.  Növekvő belső erőt érzek magamban.  Nekem azt is megmondták, hogy soha nem fogok megtanulni autót vezetni. Két évig szenvedtem egy elnyomó oktató oldalán, egy zenész buszsofőr meg két hét alatt belém verte a sebességváltást, szó szerint a lábamra csapott, ha rosszkor nyomtam meg a pedált, de nem bántam. A  harmadik oktatóm csak simán éreztette, hogy megbízik bennem, biztatott és még a tételt is megmondta.  Anyámnak is valami kötődési zavara lehet. Monta, hogy nyugdíjasan időseket akar segíteni, pedig az anyját nem ápolta, és nekem sem segít sőt meg is mondta, hogy ezentúl sem akar segíteni.  Vajon könnyebb segíteni egy ismeretlennek? Vagy csak úgy mondta, aztán még meggondolja magát....nem is érdekel igazából. Nem igazán tudok baráti kapcsolatban lenni velem. Mindig azt érzem, hogy nem engedi, hogy a szintjére emelkedjek, sosem kezel(t) teljesértékűként. Múltkor mikor álltam vele szemben, önkéntelenül is még jobban begörnyesztettem a hátam, szinte éreztem, mintha a földbe nyomna az energiája.  Nem tudom. Csak embernek maradni a mában. A mák teremtik meg a jövőt.