Képtelen vagyok kimozdulni a házból. Aki volt már depressziós, tudja, milyen ez. Kint mindenről a férjem, a fűrészes ember, a falugondnok jut eszembe, meg magyarázkodhatok a szomszéd néninek, miért nem jövök ki, miért nem jön anyukám gyakrabban, mit kéne éppen ültetni. És hogy az én fejemben, szívemben mi zajlik, az kit érdekel.  Hogy mostanában nem én hordom a gyerekeket oviba, meg haza, meg előkerült a cetli nem tudok kikeveredni a depresszióból. Néha magamra erőltetek egy kis mosolyt, de csak a gyerekek miatt. Próbálok velük sokat beszélgetni, énekelni. Addig sem nyomaszt semmi. És mert az apjuk, nagyanyjuk úgyis hanyagolják őket.  Gyakran elmegyünk fagyizni, motorozni, biciklizni. Az oviban kaptak tegnap használt cipőt. Mert az óvónők szerint nagy volt rájuk, amit adtam. Mert a másoktól kapottak között tényleg akad számbeli hézag. De már nem érdekel. Nem titkolom, hogy depressziós és immunbeteg vagyok, hogy nincs segítségem és a férjem nem engedi, hogy új ruhákat vegyek. Elmondtam a védőnőnek is. Tényleg nem mondhatják, hogy a ruhákat leszámítva hanyagolom a gyerekeket, mert eddig még mindenki azt mondta, hogy milyen okos gyerekek, a lányomat már ötévesen iskolába javasolták Pesten, magától megtanult írni, olvasni, a középső is a szobatisztaságon kívül minden korabeli elvárást teljesített a védőnői vizsgálaton. Nálunk a másfél éves kipakolja a mosogatógépet, behordja a tűzifát, a négyéves elméletben levezet egy szülést. De régen is korán befogták a gyerekeket és nem volt ennyi titok, misztikum, otthon születtek a gyerekek, most akkor én nem fogom megtiltani, hogy a Spektrumon megnézze, ha érdekli.  Az se jó, hogy én 19 évesen nem tudtam egy sparheltban tüzet rakni, vagy egy palacsintát megsütni. Nekem 19 évesen tilos volt a gáztűzhelyt begyújtanom, a vasalót a kezembe vennem, egy tojást feltörnöm. Mert hogy csak balesetet okozok, mert potyába megy a drága tojás. Apósom, meg férjem kezdett tanítgatni.  Kezdek bízni magamban. Hogy anyám nem bízott bennem, az elmúlt.  Nekem már bíznom kell magamban és a gyerekeimben.